"A tér diskurzusai" konferenciafelhívás, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humántudományok Kar Humántudományok Tanszék, Csíkszereda

Konferenciafelhívás

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Gazdaság- és Humántudományok Kar

Humántudományok Tanszék

(Csíkszereda, Románia)

A TÉR DISKURZUSAI

2012. március 30-31.

A közelmúlt évtizedeiben, különösen a tudomány számos diszciplínájában végbement térbeli fordulat óta kitüntetett figyelemben részesül a bennünket körülvevő tér, mint az emberi cselekvés dinamikája által létrehozott, a műalkotások szimbolikus térábrázolásához hasonlatos konstrukció.

Az emberi létezés legváltozatosabb szféráit szokás a térfogalom segítségével leírni. Beszélhetünk fizikai (topológiai, projektív, lineáris és körkörös), metafizikai (mitikus, szakrális), társadalmi (szociológiai, nemzeti-történeti, lokális, globális), kommunikatív (nyelvi, textuális, kontextuális, narratív, hermeneutikai) terekről, mint olyan szervezőelvekről, amelyek feltárása számos irodalmi, nyelvi és társadalmi jelenséghez biztosít hozzáférést, és amelyek mentén diszciplínák közötti dialógus kezdeményezhető.

Konferenciánkra elsősorban a fent nevezett kutatási területekhez kapcsolódó előadásokat várunk, a következő témakörökben: interkulturális és interetnikus terek; a térképzés nyelvi, textuális vonatkozásai; a tér narratológiája, tér-idő kapcsolatok, térkonstrukciós mechanizmusok irodalomban és filmben; a tér szemantikai, kognitív megközelítései a nyelvészetben, irodalom- és társadalomtudományokban; virtuális és elképzelt terek.

A konferencia nyelve, az előadások időtartama:

A konferencia angol és magyar nyelvű párhuzamos szekciókban fog zajlani. A szekcióelőadások időtartama 20 perc, amelyet vita követ.

A jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalók:

A jelentkezéshez kérjük kitölteni a felhíváshoz mellékelt jelentkezési űrlapot. Az előadás kivonatát azon a nyelven várjuk, amelyen előadását fogja tartani, angolul vagy magyarul. A kivonat terjedelme max. 250 szó.

A szerző neve (több szerző esetén egyikük tartja az előadást)
A szerző intézményi hovatartozása
E-mail cím
Az előadás címe
Rezümé (max. 250 szó)
3-5 kulcsszó

Az elhangzott előadások válogatott anyaga az Acta Universitatis Sapientiae, Philologica című tudományos folyóirat 2012-es évi lapszámaiban fog megjelenni angol nyelven.

Jelentkezését és kérdéseit az alábbi címek valamelyikére várjuk:

Pieldner Judit: juditpieldner[kukac]yahoo[pont]com  (irodalom- és társadalomtudományok);

Ajtony Zsuzsa: ajtonyzsuzsa[kukac]yahoo[pont]com  (elméleti és alkalmazott nyelvészet).

Időpontok:

Jelentkezési határidő: 2011. december 15.
Visszajelzés: 2012. január 15.
A konferencia időpontja: 2012. március 30-31.

Benevezési díj: 100 RON (25 EUR)

A benevezési díj befizetésére érkezéskor kerül sor, és az étkezés, valamint a konferencia anyagainak költségeit tartalmazza.

Kapcsolattartás:
juditpieldner[kukac]yahoo[pont]com 

ajtonyzsuzsa[kukac]yahoo[pont]com 

siposkatalin[kukac]sapientia[pont]siculorum[pont]ro

Szeretettel várjuk Csíkszeredában!

David Harvey: ‘Space, social justice and the right to the city’ Université Ouest – Paris X, Nanterre – 2011. november 21. Konferencia-beszámoló

Harvey nagy mesélő, szerencsére a francia közönség nem kérte a szinkrontolmácsolást, így Harvey háromnegyed órás eszmefuttatását teljes beleéléssel hallgathattam. A konferencián jórészt francia egyetemisták vettek részt, de jószerével képviselte magát a nemzetközi diák-tábor is. A terem folyamatosan telt és a végére jobb híján a fal tövében is telepedett le hallgatóság. A konferencia címe „Tér, társadalmi igazságosság és jogunk a városhoz”: Harvey ezúttal is a globális felől közelítette meg a város lokális bajait.

A konferencia szervezői nem kötötték meg Harvey kezét sem az időt, sem előadásának elemeit tekintve, így a gondolatmenete széles ívet írt le könnyedén, semmi sem szakította meg, igazán élvezetes volt hallgatni. Az alaphangulatot a következő bevezetője adta meg:
’I am in double minority: both in marxism and geography but it gives certain freedom and the chance to bother everybody else.’ - „Kettős kisebbségben vagyok: mind a marxista, mind a földrajz vonalon, ugyanakkor ez kellő szabadságot és lehetőséget ad arra, hogy mindenki mást felbosszantsak.” Ő az a földrajzos, aki olyan összefüggéseket és kérdéseket vet fel, amelyek mindenkit gondolkodásra késztetnek.

Bevezetőjében Lenint is idézte „A felkelés a népek ünnepélye” (Revolution is a festival of the people) amely újra és újra előjön, mivel a tőke soha nem fogja megoldani a kapitalizmus társadalmi igazságtalanságának problémáját, csak áthelyezi más földrajzi helyre. Harvey felidézte azt az időszakot, amikor az 1960-as évek végén Baltimore-ba került és aktívan részt vett a városi tanács munkájában: Rávilágított, hogy a gettós negyedek rehabilitációjával a városrész képe ugyan megváltozik, (melyet viccesen „disneyfikációnak” nevezett) de a lakosság kicserélődik, az eredeti lakosság szétszéled, ugyanakkor a szociális probléma megmarad, és új szegénynegyedek alakulnak ki más helyen. Tehát a problémát a gyökereinél kell kezelni és a szegénynegyedek lakkosságának helyzetén javítani. Mindezt Engels fogalmazta meg jó egy évszázaddal azelőtt, ám a városi gyűlés tagjai zavarban voltak, mikor rákérdeztek az ötlet atyjára, és az adott pillanatban nem tudták kiről van szó, az első kérdésük az volt, igen és hol is dolgozik ez az ember? Harvey bevallása szerint ez volt az egyetlen alkalom, amikor egy bankvezér megvédte álláspontját ebben az elképzelésben, hogy a társadalmi problémák gyökereit próbálják kezelni.

Elhangoztak nagy gondolkodók nevei, akik munkásságára manapság kételkedve tekintünk, de Harvey mindenképpen bíztat az olvasásukra. Ugyanakkor ő sem tartja magát egy az egyben marxistának, hanem arra buzdít, hogy használjuk fel, gondoljuk tovább elméleteiket, mert a világ rendje az 1790-es évektől errefele alapvetően nem változott: a kapitalizmus megjelenése óta a rendszer a folyamatos gazdasági növekedést erőlteti. 

A mesterséges igény és kereslet generálása az Egyesült Államokban az 1950-es 60-as években jelent meg: az autópálya-hálózat és a kertvárosok egyidejű kiépítésével az autók és a gázolaj iránt, melyhez hozzáadódtak olyan járulékos igények, mint a minden pázsithoz járó fűnyíró, és minden házba dukáló hűtő. A lakásboomot a második világháború után azzal is segítették, hogy a lakáskölcsönök törlesztési idejét az addigi három év helyett harminc évben maximálták. Az eredményt ismerjük: a lakáspiac felhígulása az ingatlanok értékének csökkenésével járt, s a kihelyezett ingatlanhitelek fedezete a kritikus szint alá esett.

Harvey magyarázata szerint az aktuális válság közvetlen okai az 1990-es évekre nyúlnak vissza, amikor a tőkefelhalmozás folytonosságát új forrásból kellett biztosítani, s erre már csak a kockázatosabb hitelek kihelyezésével nyílt lehetőség. A baj másik oka, hogy ugyanazok a bankok biztosítják a kölcsönt mind a beruházók, mind a magánszemélyek számára. Válsághelyzetben azonban a kormányok a pénzügyi szektor szereplőit, illetve a termelőket védik meg – ezzel biztosítják az aktuális vagyoni felosztást. Harvey szerint ilyen esetekben válság kezelés szempontjából ugyanúgy meg lehetne védeni a fogyasztókat – több pénzt hagyni a legszegényebbek zsebében, mert az azonnali keresletet indukál. Ezzel szemben a politikai döntés a pénzügyi és termelő szektorok védelmét választja – biztosítva ezzel saját pozícióit.

A kapitalizmus válságainak természete, hogy mindig áthelyeződik egyik ágazatból a másikba, egyik földrajzi helyről a másikra. Ahogy a jelenlegi válság esetében az ingatlanszektorból a pénzügyi szektorra és onnan a hitelválságokkal küzködő államokra s újra a pénzügyi szektorra gyűrűzik át. A földrajzi „kiterjedését” tekintve: Kína az exportkiesésből adódó munkanélküliségtől tartva az Egyesült Államok 30-as éveinek példáját követve infrastruktúra-fejlesztéssel kötötte le a munkaerőt. Emellett Kínában az elmúlt években robbanásszerűen növekedett az ingatlanpiac is (a kínai pénzügyi szektor szigorúan a kormány felügyelete alatt működik, és kivétel nélkül köteles volt mindenjellegű beruházást finanszíroz), mindez együtt több mint tíz százalékpontos éves GDP növekedést eredményezett, amely esztelen száguldásnak számít, s mára a kínai ingatlanpiacok is közel állnak az összeomláshoz. A kínai tendenciát kísérve: azok az államok, melyek ez idő alatt Kínát ellátták nyersanyagokkal, mint Ausztrália vagy Brazília, szinte nem is érzékelték a válságot – szemben Európával vagy az Egyesült Államokkal, ahol a válság már állami szinten is jelentkezik – az állami hitelállomány folyamatos növekedésével és törlesztésének problémáival. A hitel törlesztését az infláció szabadon engedése mellett fel lehetne gyorsítani, de például az európai pénzügyi norma az infláció alacsony szinten tartását írja elő. 

Harvey a kapitalizmus rendszerének megreformálásához a pénzügyi szektor közhasznú rendszerként való újraszervezését, energiahatékonyságot, az oktatás szerepének növelését látja kiindulópontként.  Ugyanakkor többször kifejtette írásaiban is, hogy a társadalmi igazságosság felé tendáláshoz erős társadalmi igény és ezt képviselő és hozzá keretet adó politikai erő szükséges. 

A konferencia második felében egyre több kérdést tett fel a közönség Harvey felé, leginkább Kína szerepéről, Harvey további elképzeléseiről a városi teret illetően, az internet valójában formál-e egy új teret az ő meglátásában. Ha minden kérdésre és válaszra nem is került sor, Harvey megközelítése, a világban zajló események és jelenségek összekapcsolása és magyarázatuk Harvey specialitása, mellyel külön stílust teremt. S legfőképp gondolkodásra és további kérdések megfogalmazására serkent.

Laza Julia

ELTE geográfus

Sorbonne Paris IV – WSUF Marketing-Management az EU intézményeiben

Konferencia ajánló: The London Conference in Critical Thought, 2012

Időpont: 2012. június 29-30.

Helyszín: Birkbeck College, London, UK

A Birkbeck Bölcsészettudományi Intézet szervezésében (Birckbeck Institute for the Humanities) megvalósuló interdiszciplináris konferencia célja, hogy teret nyújtson azon kutatók gondolatcseréjének, akik a munkájuk során a kritikai tradíciók és irányvonalak mentén végzik munkájukat.

A konferencián bárkit szívesen látnak a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről, beleértve (de nem kizárólagosan) a filozófiát, a kritikai jogelméletet, a kritikai földrajzot és a Frankfurti Iskolát is. A konferencia célja lehetőséget biztosítani a kapcsolatteremtésre azon kutatók számára, akik mindannyian úgy tapasztalják, hogy elméleti megközelítésmódjuk és érdeklődésük okán gyakran kerülnek az intézeteik, tanszékeik "perifériájára". A konferencia interdiszciplináris és intézményközi volta remélhetőleg elősegíti új kritikai gondolatok születését, valamint új utakat biztosít a kritikai orientáltságú tudomány művelésére és az együttműködésre egyaránt.

A konferenciára a filozófia, az irodalom, a jog, a művészetek és a politikatudományok területén dolgozó kutatók már benyújtották szekció/vitafórum javaslataikat. Ezek a fórumok olyan, egészen különböző témákat járnak körül például, mint állatiasság (animality), szuverenitás, emberi jogok, kozmopolitanizmus, a város, valamint a tér és a szöveg közötti kapcsolatok. A résztvevőket arra bíztatják, hogy ezen irányok mentén bátran kerüljenek kapcsolatba olyan gondolkodók munkájával mint Kant, Deleuze, Marx, Lacan, Foucault, Spinoza, Derrida... és a sort még hosszan lehetne folytatni.

Aki szeretne előadni egy már meglévő szekcióban vagy szeretne új témát javasolni vagy hozzájárulni a konferencia általános felvetéséhez, látogassa meg a weboldalt további részletekért:

http://londonconferenceincriticalthought.wordpress.com/

A már megalakult szekciók a következők (részletek a linkeken)

Általános fórum: Emergent Critical Thought
Mapping the concept: developments in the productive power of critical theory
Deleuzian Theory in Practice
Textual Space/ Spatial text
the Question of the Animal
Critical Human Rights
A Transdisciplinary Approach to ‘Law’ and ‘Culture’
Cosmopolitan and the City
Marx and Marxisms Today
Critical Art
Sovereignty at the Margins: Critical Encounters with Early Modern Theories of the State

A további szekció-indítási javaslatok beadásának határideje 2012. január 15., az előadásvázlatok beadása számára pedig 2012. február 19. A konferencia nyelve az angol.

A konferenciára való jelentkezés 2012. áprilisában kezdődik, és ingyenes a résztvevők számára.

LCCT Call for papers

Think outside the box #1

Mi más is lehetne a Fórumon a "Think outside the box" rovat első bejegyzése, mint David Harvey-nak a mára már klasszikussá vált, az RSA-nál tartott és az RSA animációja által vizualizált "A kapitalizmus válsága" c. előadása.

Előadásában David Harvey arra kérdez rá, hogy vajon eljött-e az idő, hogy túllépjünk a kapitalizmuson egy újfajta társadalmi rend felé, amely lehetővé teszi számunkra, hogy olyan rendszerben éljünk, amely felelősségre vonható, igazságos és emberséges? Az előadás rendkívül érdekes és tanulságos, egyben megfontolásra és továbbgondolásra érdemes gondolatokkal szolgál a 2008 óta zajló pénzügyi válsággal kapcsolatban, és David Harvey rávilágít arra is, hogy mi köze a válságnak a térhez, a földrajzhoz.

Az animáció Harvey RSA-n tartott előadása alapján készült. A teljes, eredeti előadást megnézhetitek itt:

Aki még nem ismeri annak az azért, aki meg ismeri, annak pedig azért érdemes újra megnéznie. :)

Mi is az az RSA? 

Az RSA (Royal Society for the Encouragement of Arts, Manufactures and Commerce) filozófiájának középpontjában a "21. századi felvilágosodás" gondolata áll (visszautalva a 18. századi felvilágosodás eszméjére); a szervezet célja, hogy támogassa a társadalmak és az emberiség fejlődésével kapcsolatos új gondolatok fejlesztését és népszerűsítését.  Tevékenysége során a legkülönbözőbb diszciplínákat, gondolkodókat és perspektívákat hozza össze, hogy új ötleteket és provokatív, érdeklődést kiváltó vitákat generáljon és vigye el azt hallgatói tömegeknek.

További infók: www.theRSA.org

A male-dominated culture?

Vajon kultúránként eltérő módon értelmezhető a nők elnyomása? Vagy talán az individualizmus, az egyén liberalizálása megszabadította a nőket a társadalmon belüli hatalmi elvárásoktól? Vagy csak átalakulnak ezek az elvárások? Esetleg értelmezhető ez a piacnak alárendelt viselkedésként, amelyet a divat mint fogyasztásra ösztönzés irányít? Vagy éppen az egyéniség kifejezését elősegítve járul hozzá a nők szerepének megerősítéséhez? Érdekes vita bontakozott ki erről a hozzászólásokban is a 9gag.com oldalon (lol).

Kijött az ACME e-folyóirat új száma

Most jött a kritikai geográfusok levelezőlistájáról Lawrence Bergtől: kijött az ACME e-folyóirat új száma! A tartalmai ingyenesen hozzáférhetőek.

ACME: An International E-Journal for Critical Geographies
Table of Contents
Volume 10, Issue 2, 2011

Research:
Counting and Mapping Community Supported Agriculture (CSA) in the United States and California: Contributions from Critical Cartography/GIS
Ryan E. Galt, pp 131- 162, http://www.acme-journal.org/vol10/Galt2011.pdf

Neoliberal Utopia and Urban Realities in Delhi
Waquar Ahmed, pp 163-188, http://www.acme-journal.org/vol10/Ahmed2011.pdf

Refuge, Refusal, and Acts of Holy Contagion: The City as a Sanctuary for Soldiers Resisting the Vietnam War
Jennifer Ridgley, pp 189-214, http://www.acme-journal.org/vol10/Ridgley2011.pdf

The credibility of small island overpopulation: A critique of population density maps as a proxy for overpopulation
Luis A. Avilés, pp 215-231, http://www.acme-journal.org/vol10/Aviles2011.pdf

Identifying class and ‘classifying’ identity in Paris 2005 and Ahmedabad 2002
Ipsita Chatterjee, 232-253, http://www.acme-journal.org/vol10/Chatterjee2011.pdf

Kritische studentische Initiativen an der Bologna-reformierten Universität – Möglichkeiten und Grenzen
Schreibwerkstatt des Arbeitskreises Kritische Geographie: Anika Duveneck, Iris Dzudzek, Michael Keizers, Tino Petzold, Sebastian Schipper, Michael Wudi, pp. 254-268,
http://www.acme-journal.org/vol10/Duvenecketal2011.pdf

Cracking the Paris Carrières: Corporal Terror and Illicit Encounter Under the City of Light
Bradley L. Garrett, pp. 269-277, http://www.acme-journal.org/vol10/Garrett2011.pdf

Special Poetry and Music Section:
The Bus Hub
Kafui Attoh, David Butz, Sheila Hones, Sarah De Leeuw, pp. 278-292
http://www.acme-journal.org/vol10/Attohetal2011.pdf

Including:
“The Bus Hub: Editor’s Preface”, David Butz, pp. 278-279
“The Bus Hub”, Poem and Song, Kafui Attoh, pp. 280-285
“Author and Reader: Meeting at the Hub”, Sheila Hones, pp. 286-288
“New Routes of Geographic Contemplation: Poetry and Public Transportation”, Sarah De Leeuw, pp. 289-292
Access the song file directly: http://www.acme-journal.org/vol10/BusHubSong.m4a

Intervention:
Zero Tolerance, Imperialism, Dispossession
Katharyne Mitchell, pp. 293-312, http://www.acme-journal.org/vol10/Mitchell2011.pdf

Interview:
Spaces of the Past, Histories of the Present: An Interview with Stuart Elden and Derek Gregory
Stuart Elden, Derek Gregory, Álvaro Sevilla-Buitrago, pp. 313-339
http://www.acme-journal.org/vol10/Eldenetal2011.pdf

ACME, Volume 10, issue 3, will be published at the end of November.

 

A Fórum értékrendje - szerintem

Ez a fórum többszerzősként funkcionálna, és egyfajta közös intellektuális identitás kiépítését irányozná elő: a kritikai geográfusok identitását Magyarországon. Hogy pontosan mi lenne ez a közös, arra megfogalmaztunk egy bevezetőt, illetve a Fórum céljait, ám én úgy gondolom, hogy a Fórum céljainak megfelelően ez állandó vita és megbeszélés tárgya kell, hogy legyen - eleve mi számít kritikainak, miért úgy, mit kellene csinálni stb. Ami persze félreérthető lehet, hogy ez bármiféle olyan határozott(an) politikai csoportosulás lenne, ami egyszerűen csak befekszik annak a sokféle csoportnak vagy pártnak, ami az oldalon is szerepel, vagy akár az is problematikus lehet, hogy a kritikai földrajznak kizárólag a marxista hangját akarná képviselni - nem. A Fórum annyiban politikai, hogy a társadalomról, a társadalmi életről szóló társadalomföldrajzot akar, meg akarja indítani a társadalomról szóló kritikai diskurzust, így nyomon követi a társadalmi mozgalmakat is, és leginkább olyan csoportokat kísér figyelemmel, amelyek a részvételi demokrácia lehetőségeit keresik, és egyetértenek a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel, valamint olyan égető és aktuális kérdésekkel foglalkoznak, mint a jelenlegi gazdasági (pénzügyi) és szociális válság. Más műhelyeknél, egyetemeknél ugyanis aktív diskurzus folyik erről. Sokat gondolkoztam azon, hogy bármilyen határozott értékítélet hangoztatása mennyiben kizáró is más megközelítésekkel szemben, ami egyoldalúvá tenne egy ilyen kezdeményezést. De én úgy gondolom, hogy ilyen alapon az is morálisan megkérdőjelezhető lenne, hogy valaki mondjuk úgy adna elő az ICCG-n (Nemzetközi Kritikai Földrajzi Konferencia), hogy valós értékeit illetően egyáltalán nem tekinthető, vagy nem tekintené magát kritikai földrajzosnak, márpedig a szervezők azért igyekeztek egy határozott mentalitást és értékrendet körülrajzolni. Ez gyakran viták tárgya náluk is! Bizonyos társadalmi kérdések tárgyalásához elengedhetetlennek gondolom bizonyos értékítélet meglétét - így például hogyan kutathatná valaki a nők, a melegek, vagy a hajléktalanok helyzetét (azzal a szándékkal, hogy változtatna is ezen), ha személyesen, a mindennapi életben szexista és kirekesztő? Szerintem éppen az ilyen kérdéseken kellene elgondolkodnunk. Nem bizonyos szervezetek, csoportok véleményét vesszük át, nem is a lobbi lenne a csoport célja (bár támogathatunk egyes kezdeményezéseket), hanem a cél egy autonóm módon gondolkodó csoport létrehozása: egy olyan csoporté, akik egy újfajta társadalomföldrajzot akarnak, hogy Magyarországon ne mások beszéljenek arról a társadalomföldrajzról, ami "máshol" él és virul, hanem mi, geográfusok.