Egy mocsárvilág globális olvasata

Szerintem egy baromi jó interjút csinált Varga Dénes egy már 4 Oscar-díjra jelölt film, A messzi dél vadjai rendezőjével, Benh Zeitlinnel az Origo filmklubnak. (Dénes egyébként nagy szakértője Terrence Malick-nak, akinek a munkássága hatással volt a rendezőre is.) Ez a film szerintem tökéletes példája annak, hogy a földrajz milyen szempontból lehet fontos a filmek mint kulturális reprezentációnak az elemzése szempontjából. A riporter éppen ennek fényében igyekszik kibontani a film tartalmát a rendezőnek feltett földrajzos érdeklődésű kérdéseivel. A film lényegében egy Mississippi-deltavidék környéki (New Orleans, Dél-Louisiana kreol vagy cajun vidékei), elképzelt mocsárvilág lakóit mutatja be. A rendező nagy kritikusa a globalizációnak, filmje részben az uniformizáció kritikáját fejezi ki a helyi, pre-modern, természetközeli, autonóm közösségek értékteremtő varázsával. Vajon a film romantikus, naiv ábrándozás, vagy érvényes kritika? Hű-e a reprezentáció, vagy milyen értéktartalmakat, esetleg ellentmondásokat fejez ki a bemutatott tájon és az ott élő (fiktív) embereken keresztül? Mennyiben bontja ki a globalizáció "hátoldalának", rejtett helyeinek világait? Hogyan mobilizálja a mocsárvilág "eldugott" közösségeinek szegény népességét a "nyugati" fejlett világ képzeleteiben?

"Literary geographies" bibliográfia blog

Itt van egy blog, ahol két lelkes geográfus egy ingyenes (open-access) bibliográfiát állított össze a geográfia és az irodalomtudomány határterületeiről (irodalomföldrajz?). Bár én ki nem állhatom a "határterület" kifejezést (az olyan "defenzív"). :) Sok minden másról is szó van, mint hogy szimplán elintézzük egy tompa "határterület" kifejezéssel, hiszen a humanisztikus földrajz régi hagyományai bukkannak elő, illetve a földrajz a szövegekben természetesen mindenhol megjelenik, a földrajzi reprezentációkat írásban mindenki használja, az írás földrajzaiban pedig minden olyan geográfus érdekelt, akit érdekel, hogyan, milyen nyelvi eszközökkel írnak mások és ő maga is saját tudományában, milyen nyelvezeteket, retorikát használunk, és hogyan terjednek el az írások.

A blog egyik szerzőjétől, Sheile Hones-tól van egy jó összefoglaló a témáról, amelyet két neves fejes, Mike Crang és James Kneale is kommentált, illetve itt találtok egy diasort, amelyben rengeteg térképezés is van. Egyébként ennek a 2009-ben rendezett Compass Interdisciplinary Virtual Conference weboldalát (ahonnan a cikkek származnak) érdemes átböngészni, hiszen egyrészt interdiszciplináris, másrészt érdekes infókkal van megtömve, harmadrészt vannak ingyenes anyagok is, és mellesleg magán a konferencián Gille Zsuzsa is jelen volt, aki a magyar poszt-szocializmusról nagyon sokat írt. :)

Ilyen témájú cikket a magyar geográfus szakirodalomból csak egyet ismerek (az ELTE-n is népszerűsített Harry Potter-es cucc), és az is olyan, amelynek a színvonala szerintem nem a téma népszerűsítését erősíti. Ahogyan az "új irányzatoknál", és egyáltalán az ehhez kapcsolódó nemzetközi szakirodalom értelmezésekor általában, a magyar geográfusok nagyon sokszor egy hígított és/vagy félreértelmezett változatot adnak közre az eredeti "nyugati" cikkekből, ráadásul ez igen gyakran a főáramban mozgó cikkek eredményeinek egyenes átvételét, egyszerű(sített) leírását jelenti. Mindenesetre fontos, hogy valaki egyáltalán vette a fáradtságot, és bevezette a témát - annak ellenére, hogy természetesen ebben a témában nem is nagyon született több hasonló tanulmány, szóval az elkötelezettségnek még híján vagyunk, de ez persze közösségileg nem is mehetne súrlódásmentesen.