A hulladék-újrahasznosítás ellentmondásai

Körülbelül két hete jelent meg egy rövidhír a svédországi hulladékimporttal kapcsolatban, erről a blogon is olvashattunk. Bár elsőre talán furcsának mondható a folyamat (a világ egyik leginkább ’fenntarthatónak’ mondható országa hulladékot importál, hogy azt elégethesse), a ’mainstream environmentalism’ ezt a hulladékkezelési módszert is az újrahasznosítás kategóriájába sorolja. Az újrahasznosítás ellentmondásairól (az általános kritika és az alternatívák hiányáról) nemrég olvastam egy érdekes cikket. A főleg Max Liboiron (a New Yorki Egyetem PhD hallgatója) által szerkesztett blogot nemcsak a hulladék témája, hanem többek között az egyéb környezetpolitikai kérdések, a fogyasztói társadalom és a társadalomtörténet iránt érdeklődők figyelmébe is ajánlom.

Hulladékföldrajz: Svédország importra szorul

"Sajátos hulladékkezelési problémával küzd Svédország, ugyanis szemétégetési kapacitásukhoz már kevés az országukban megtermelt háztartási hulladék. Így egészen egyszerűen szemetet kényszerülnek behozni az országukba."

Érdekes hír... persze a szemét már évtizedek óta nagy biznisz. Viszont ez azt is jelenti, hogy érdekes földrajza alakult ki a hulladékproblémának. Ami minket illet, a "szemétpolitikáról" Gille Zsuzsa írt egy jó könyvet, amire még Cseke Laci hívta fel a figyelmemet.

Gille, Zsuzsa. 2007. From the Cult of Waste to the Trash Heap of History: The Politics of Waste in Socialist and Postsocialist Hungary. Indiana University Press.