Állás nélkül marad a fiatal korosztály?

Nézzétek meg ezt a hírt, amely arról szól, hogy elsősorban a válság hatásaként nagyon magas a fiatal munkanélküliek aránya a munkanélküliségi rátához viszonyítva (Magyarország toplistás!), illetve ezt a fotósorozatot arról a már globális (!) témáról, hogy a fiatal diplomások (és egyébként az aktív egyetemisták is) vagy nem kapnak munkát, vagy jellemzően a képzettséget nem igénylő munkákkal szolgáló szolgáltatási szektorban kénytelenek elhelyezkedni (pl. takarító, eladó, gyorséttermi munka, felszolgálás).

Facebook forrás (lehet megosztani)

A fotósorozat szerintem nem annyira hatásvadász (lehet, hogy az? szerintetek elhibázott?), pontosabban a fotóknak mindig is a hatás volt a céljuk: egy létező problémát úgy mutassanak be, hogy érzelmeket váltsanak ki belőlünk, elgondolkodtassanak. Rámutat, hogy nemcsak struktúrákról, hanem egyéni sorsokról is van szó, bemutatja ezeket a munkakörülményeket is stb. (mint kontraszt). Ugyanakkor egy komoly probléma lehet az interpretáció szempontjából, hogy földrajzilag egészen más környezeteket szerepeltet, ahol merőben más képzési és munkaerőpiaci viszonyok uralkodnak.

Talán a legfontosabb dolog ezzel az általános problémával kapcsolatban, hogy orrba-szájba megy itthon a "menjetek ki külföldre dolgozni" szöveg a fiatalokra irányulóan (vajon jobb munkát kapnak külföldön? mivel jár a kiutazás?), amit megspékel a jelenlegi - szerintem mélységesen elhibázott - "fiatalság politika", ami alatt elsősorban a legutóbbi idők felsőoktatásra vonatkozó rendelkezéseit értem. (Hozzáteszem, én alapvetően a külföldi tapasztalat mellett vagyok.) Persze a képek egyértelműen mutatják bizonyos "slágerszakok" túltelített piacának eredményeit is. Hogyan lehet ezt a problémát kezelni? Nem áll ellentétben a magyar szakpolitika az EU politikájával? Hogyan fog a magyar kormány élhető munkahelyeket teremteni a diplomásainak (a diplomások számának autoriter csökkentését kivéve)? Mit eredményez ez a munkaerő-vándorlás az EU számára (pl. a válságban keményebben érintett országok fiatal munkaerejének kiszipolyozása, hosszútávon a korstruktúra megváltoztatása)?

Nem azt mondom, hogy a piac egyáltalán ne határozza meg a felsőoktatást (sőt), de nem is a piaci körülmények vezetnek majd önmagukban a jobb felsőoktatáshoz (ahogyan ezt mostanában sokan állítják), azzal, hogy rendezik a kereslet/kínálat görbét. Az a szöveg, hogy a strukturális munkanélküliséggel szemben az embereknek kell majd jobb döntéseket hozniuk (ők vállalják a felelősséget), azért sem jó, mert az emberek döntéseit különböző felsőbb hatalmak, piaci szereplők, média, nyilvánosság, egyetemek és kollégiumok érdekérvényesítő képessége stb. határozza meg. Egy kicsit többről van itt szó, mint a munkahely "automatikus" megszerzésének ideája vagy problémája.

Ám itt szerintem nemcsak a fiatal korú, pályakezdő munkanélküliségről van szó, hanem a diplomások alacsony fizus munkavállalásáról és az egyetem alatti munkavégzés körülményeiről is. Lehet a slágerszakozást meg az egyéni döntéseket, élettervezést okolni, ám ez alapjában véve felelősségeleterelés, ráadásul könnyen alátámasztja azt a neoliberalista ideológiát, hogy rajtad, mint egyéni döntéshozón múlik minden (így a rendszer hibái is), valamint egy olyan átszervezés igényét sugallja, ami a "hatékonyabb", "kifizetődőbb" képzettségek, irányultságok felé tereli a felsőoktatást és az embereket (lásd: Mo.), ami pedig könnyen a piacnak alárendelt oktatáshoz vezet (=> pl. csináljanak cégek egyetemeket, így garantált az elhelyezkedés és a hatékony tudásmenedzsment!).

Nekem személy szerint az a véleményem, hogy míg az egyetem alatti (meg utáni) ilyen - a képeken is bemutatott, pl. gyorséttermi kiszolgáló - munka a (diák)hitel törlesztésén túl az alapvető egzisztenciád megteremtését segítheti (meg a munka az életre nevel stb.), mégis rengeteg veszéllyel jár, és elkerülendő lenne. Azzal, hogy hitelezővé teszünk egy széles réteget, elsősorban úgy növeljük a foglalkoztatást, hogy ennek a rétegnek az érdekérvényesítő képessége rendkívül alacsony (pl. szakszervezetek), részmunkaidőben és állati rugalmas időbeosztásban dolgoznak (könnyen kiválthatók), a képzettséget nem igénylő munka további képzettséget sem teremt, valamint ezek a fiatalok egyáltalán nem ezt a munkát tekintik a jövőjüknek (karrier). Mindezekért viszont a munkáltató alacsonyan tarthatja a béreiket és a munkakörülményeik színvonalát is. Tehát az oktatási rendszer a gazdaságnak ebben az esetben úgy teremt foglalkoztatást, hogy a terhek átruházásával létrehoz egy olyan munkán alapuló önellátást, amely valójában az emberek kizsákmányolásához is vezethet: már nem vigyáz rád senki, dolgozz és kussolj! (workfarism)

The best things in life are free

Global Social Change book blog

Az Európai Unió kapta a Nobel-békedíjat

"Egy gépnek adták a díjat", "ez olyan, mintha Frankensteinnek adták volna", kommentálta Max Keiser, aki itt a Russia Today hírműsorában teljesen kikelt magából. :) A Nobel-békedíjat állítólag a kontinensen végzett béketeremtő tevékenységéért adták az EU-nak, abban bízva, hogy ez "nehéz időkben is ösztönzi majd az Uniót" (vajon a 250 millió forintnyi összegre gondoltak - lol -, vagy valamilyen szimbolikus energiára?). A bizottság egyhangúan döntött erről, bejelentése és indoklása itt olvasható. Ez egy igazán konkrét indoklás és nemes cél, végülis az elmúlt években egy tömegtüntetésekkel, sztrájkokkal, megszorításokkal, külpolitikai botrányokkal telezsúfolt, akár végzetesnek is bizonyuló válságos időszak határozta meg a "kontinenst", amelyet az EU - most már bizonyítottan - példát mutatóan tudott kézben tartani. Én eleve nem tudom megérteni, egyáltalán hogyan lehet egy államközi integrációnak adni (persze, nemzetközi szervezetek is megkaphatják), hiszen ennyi erővel az USA is kaphatta volna "béketeremtő tevékenységéért" a díjat (az EU is sok szempontból egy "állam"). Meg aztán az "EU", az mi is? Egy hiteltelenné váló "technokrata, bürokratív szörnyeteg" (Keiser), vagy egy újfajta, főnixként feltámadó szellemiség? Vajon a díj a fogalom újradefiniálását jelenti? Vajon a díjátadás "tényén" változtathat valami, vagy végső soron kinek is jó ez? Tényleg jó ez az EU-nak? Ráadásul a díj otthonaként szolgáló Norvégia mindig is erősen megosztott (vagy inkább elutasító) volt az Unióhoz való viszonyát illetően, hiszen a norvégok kétszer is népszavazáson utasították el a csatlakozást. Természetesen a magyar külügyminisztérium - nyilván nem is tehetett mást - is nyájasan üdvözölte a helyzetet.

Immigrants in Europe: Between the Eurozone Crisis and the Arab Spring

Némi ízelítő a témához itt és itt!

Call for papers
Immigrants in Europe: Between the Eurozone Crisis and the Arab Spring
London, 9 November 2012

Joint event of the PSA specialist groups for German Politics, Comparative European Politics, Greek Politics and Italian Politics

Organisers:
Patricia Hogwood, University of Westminster

Katja Sarmiento-Mirwaldt, London School of Economics

The parameters of Europe's immigration concerns have shifted considerably in the last few years. The Eurozone crisis and threat of deepening recession are likely to impact on Europe's competitiveness in the global market in well-qualified, professional transnational migrants. At the other end of the migration spectrum, the balance of payments crisis in the EU's more vulnerable economies may promote mass internal migration to the EU's northern and western member states as marginalised workers search for greater economic security.

The ongoing upheavals in the wake of the Arab Spring promise to add to the migration pressures affecting EU member states. To date, migration inflows to Europe from countries of North Africa and the Middle East have been more modest than originally anticipated and have largely been confined to Italy and Malta. However, this crisis has exposed tensions between member states over the handling of mass migration movements and over immigration policy more generally.

These dramatic developments represent a fundamental challenge to prevailing assumptions about the causes, patterns and impacts of migration movements into and within Europe. This challenge goes beyond the politics of migration to address wider issues of interest to political scientists, including the ethics and practice of citizenship, cosmopolitanism, and human and social rights. This one-day conference considers the implications of these new challenges both for immigrants entering and resident in the EU's member states and for political and social relations within those states.

Abstracts for papers (150-300 words) are invited in the following areas:

1) Security aspects of immigration into the EU
§ Policy linkages and conflicts (e.g. the compatibility of EU immigration concerns with security policy, neighbourhood policy, democracy promotion, international trade, etc)
§ The reform and enlargement of the Schengen system

2) Institutions and politics
§ The multilevel politics of European immigration
§ The institutionalisation of EU immigration policies

3) Integration, identity and discourse
§ Asylum and humanitarian aid for migrants in the context of the European recession
§ Policies for migrant integration into EU member state host societies
§ Discourses of migration

Please submit your abstract to:

Katja Sarmiento-Mirwaldt k.sarmiento-mirwaldt[kukac]lse.ac.uk

Patricia Hogwood P.Hogwood[kukac]westminster.ac.uk

by the deadline of 22 June 2012.

The Subversive Forum: 'The Future of Europe'

THE SUBVERSIVE FORUM: 'THE FUTURE OF EUROPE'

ZAGREB, CROATIA, MAY 13-19, 2012

Under the umbrella of Subversive Forum a number of events will take place in May 2012 in the Croatian capital, including an international conference dedicated to the main theme The Future of Europe, numerous debates The Crisis of Europe (May 14-15), The Struggle for the Commons (May 16) and Towards the Balkan Social Forum (May 17-18), the Subversive book fair and, during the introductory week (May 5-12), the 5th Subversive Film Festival.

It is no news that the European Union is facing its biggest crisis since it was created. It is at the same time an economic, financial, social and ideological crisis of this project. Across the continent, instead of solidarity we are witnessing a resurgence of national selfishness, the rise of extreme right, intolerance, and racism. The Mediterranean countries who have been hit the hardest by the crisis show us also a possible response to it: the appearance of strong social movements demanding social justice, a different economic model, and direct democracy. Almost everywhere we see the youth on the streets, in Greece, Spain, Portugal, Italy, Romania, but also in the future EU member Croatia.

Through a critical examination of Europe's current crisis, the Subversive Forum will try to outline realistic possibilities for its transformation and the creation of another political, social and economic project across the Old Continent. The keynote speakers include Stéphane Hessel, Michael Hardt, Tariq Ali, Gayatri Spivak, Slavoj Zizek, Saskia Sassen, Christian Marazzi, Samir Amin, Bernard Cassen, Ignatio Ramonet, Eric Touissant, Costas Douzinas, Renata Salecl, and more than 100 participants from 20 different European, African and Asian countries. For one week in May, Zagreb, the town placed almost exactly on the EU's shifting border, will become both a center of the world's critical thought and a laboratory of possible political, social and economic alternatives.

The Subversive Forum is endorsed by the World Social Forum.

 

Arun Saldanha: "EU Expansionism and the Biopolitics of Whiteness: Some Theoretical Reflections"

Arun Saldanha
Forrás: http://www.tc.umn.edu/~saldanha/bio.html

A Közép-Európai Egyetem (Central European University, CEU) Szociológia és Szociális Antropológia Tanszéke rendszeresen hirdet meg szabadon látogatható előadásokat, amelyeket külföldi egyetemekről érkező vendégelőadók tartanak, köztük gyakran neves geográfusok. Az őszi félévben, november 28-án (hétfőn) Arun Saldanha fog előadást tartani, aki a Minnesotai Egyetem Földrajz Tanszékén dolgozik fiatal kutatóként. Témájában biopolitikai megközelítésben vizsgálja az Európai Unió politikai és kulturális környezetét, és ebben szerepet kap az Unió neoliberalista gazdaságpolitikájának kritikai értékelése is, hiszen célja annak megértése, hogy a gazdasági, politikai, jogi és ideológiai dimenziók együttesen hogyan termelik újra a mindennapi rasszizmust: "EU Expansionism and the Biopolitics of Whiteness: Some Theoretical Reflections". Az előadó külön figyelmet fog szentelni a kelet-európai térség (másképpen Kelet- és Kelet-Közép-Európa) etnikai, vallási és osztályközi különbségeire, mert úgy érzi, hogy az olyan kérdések, mint a romák helyzete és az emigráció problémája meghatározó elemeivé kellene válniuk az európai identitás jövőképe körüli vitáknak. Ez a téma szervesen kapcsolódik ahhoz, amiről a 6. Nemzetközi Kritikai Földrajzi Konferencián (ICCG, Frankfurt) is beszélt, ekkor történelmi alakulásában vizsgálta az "európaiság" megfogalmazódásának rasszista képzeletét és gyakorlatát: "Europe as racial project".
 

Forrás: http://web.ceu.hu/soc_ant/seminar.htm