Ingyenes feminista témájú cikkek az Environment and Planning D: Society and Space folyóiratból!

Az Environment and Planning D: Society and Space nem egy ingyenesen elérhető folyóirat (itthon pedig gyakorlatilag alig elérhető!), de a szerkesztők igyekeznek bizonyos időközökre ingyenessé tenni egyes anyagait. Legújabban például Mary Thomas feminista geográfus egy nyitottan letölthető "virtuális tematikus számot" ("virtual theme issue") állított össze a folyóirat 12 archív cikkéből, amelyhez a bevezető szöveget is ő írta. Az inspirációt Rosalyn Deutsche által írt polemikus cikk megjelenésének a 20. évfordulója adta, amelyben David Harvey The Condition of Postmodernity könyvét illette igen erős kritikával. Ennek tiszteletéül, megemlékezvén a korabeli feminista kritikák megjelenésére, a cikkek témája is a feminizmus, a társadalmi nemiség (gender) és a szexualitás kérdései köré lettek összeválogatva. A szerzők között szerepel Doreen Massey, Gillian Rose, Cindi Katz, Geraldine Pratt és mások tanulmányai, köztük Deutsche említett cikke, a "Boys Town" is.

  Rosalyn Deutsche, Doreen Massey, Gillian Rose†, Cindi Katz, Geraldine Pratt

  
Az anyagok elérhetőek a folyóirat honlapján itt. Forrás: Stuart Elden főszerkesztő blogja. 

Az ekkor lezajló változásokról a társadalomföldrajzban lesz hamarosan egy rövid kis beszámoló!

Oxfordi diákokat fogadott be a Yale Egyetem a II. világháború alatt: szolidaritás és/vagy fajnemesítés?

Na, a mult-kor.hu portálon találtam egy érdekes cikket. Oxfordi diákokat fogadott be a Yale Egyetem a II. világháború alatt Angliát sújtó bombázások idején. Azonban történeti kutatások rámutattak arra, hogy ez a szolidáris aktus a fajnemesítés, a kiválóság megőrzésének szándéka mellett történt, amely a brit fiatalokat nem utolsó sorban potenciális vérfrissítésként is tekintette. Kevésbé meglepő a sztori, ha a kor középosztályának és intellektuális elitjének az uralkodó eszméit ismerve helyezzük el, hiszen az eugenika (fajnemesítés v. eugenetika; megnevezője Francis Galton volt) a 20. század első felében az angolszászoknál, főleg az USA-ban a szociáldarwinizmus hatásaként nagyon népszerű volt, és összekapcsolódott a kapitalizmus eszméivel is (a németeknél más volt az elmélet alapja). Ennek sokrétű háttere és előzménye van, így pl. a frenológia (koponyatan), vagy az éghajlati, földrajzi determinizmus (a környezet meghatározza az ember fejlődését), és a biológiához, antropológiához kapcsolódó fajelméletek, evolucionizmus mind hatással voltak rá. Az efféle eszmék (változó kontextusokban) gyakran kapcsolódtak a feltörekvő középosztály gondolkodásához, akik tudományos elméletekkel kívánták legitimálni szimbolikus hatalmukat; az eugenika-hívek házasságtervezésekkel manipulálgattak, és mondhatni egy erős konzervatív-meritokratikusság uralta gondolkodásukat. Erre az örökségre utal az USA esetében a halivudi filmekből is ismert "Harvard-pulcsis" értelmiségi dinasztiák bemutatása. :) A cikkből kiderül, hogy több elme (olykor meglepő figurák, pl. a marxista Russell) is elkötelezett híve volt az eugenikának.

Az átmenekített oxfordi diákok (www.mult-kor.hu)

Disney burkolt üzenetei

9gag

Szerintem ez vicces. Persze a második kép fan art, de a Disney rajzfilmek rasszizmusáról, pontosabban változó, opportunista viselkedéséről lehetne még írni. :)

R.I.P. gigapedia

A SOPA, PIPA, ACTA kapcsán kirobbant kínos ügyek az internetkultúra eddigi működésének, a liberális információmegosztásnak egyfajta válságát okozta. Persze nem mindenki számára, illetve nem mindenki számára egyformán. Mi mindig egy kicsit önérzetesebbek vagyunk, hisz a kelet-közép-európai országok esetében botránysorozatok, Lengyelországban kifejezetten nagy tiltakozások, tüntetések kerekedtek ki a dologból, ugyanis az USA-ból (centrum?) diktált "normák" a lehető legkevésbé vették figyelembe a világ többi részének (periféria?) "életvilágát", a diktálóknak a háttérben nyilvánvalóan meghúzódó piaci érdekeikről és igényeikről nem is beszélve. Judge Dredd megzavarta a zavarost, és a harc most is folytatódik (elég, ha csak az Anonymous hackercsoportra gondolunk), de már az első "legális" támadások az internetes utópia lángbaorulását idézték a szemem elé, mely ellen hasztalan védekeztek a szabad net felkent paladinjai, mint pl. a Google, a YouTube, a Wikipedia. Elsőként bizonyos fájlmegosztók hullottak el (megaupload), aztán következett a többi. A kalózkodás kérdése most a purgatórium küszöbén áll, ám a szabályozó eljárásokra árnyékot vet az eljárások módja is. Nade minderről olvashattok bőven az egyre inkább tervszerűen szabályozott neten. Lehet ez egy új korszak kezdete (vagy vége), ahol legalább a téma és a probléma jobban a felszínre kerül, és a fokozódó nyilvánossággal egyeztetésre kerülhet sor, vagy csak a hatalmi viszonyok újra-(vissza)rendeződése, de ezt talán már Yoda mester sem tudja.

“The dark side clouds everything. Impossible to see the future is.”

A "szegények könyvtárának" tartott gigapedia (legutóbbi címén: library.nu) immár egy hete leállt, holott a "nyugathoz" képest igencsak hátrányos helyzetű magyar egyetemisták egyik legfőbb mentsvárának számíthatott. Van azonban néhány alternatíva, amely igen jól működik:

http://en.bookfi.org/ 

http://gen.lib.rus.ec/

R.I.P. gigapedia! :,(

Mit mutatnak a hivatkozási térképek?

A hétkezdésre egy rövid, ám látványos bejegyzést tartogattunk.

Aki még nem ismerné, annak számára érdekes lesz a Web of knowledge hivatkozási térképeinek böngészése. A keresőbe írjuk be a megfelelő kulcsszavakat (szerző, cím, kiadás éve, stb.) és a találati listában megjelenő cikkre rábökve nyissuk meg az ott található link segítségével annak hivatkozási térképét (Citation map)

Példaként Sallie A. Marston 2005-ös, "Human geography without scale" című, a TRANSACTIONS OF THE INSTITUTE OF BRITISH GEOGRAPHERS c. folyóiratban megjelent cikkét használtuk.

A hivatkozási térkép generálásakor választhatunk, hogy a cikkünk által hivatkozott irodalom is megjelenjen a térképen (Backward only) vagy csak azok, akik a kiválasztott cikket hivatkozzák (Forward only), esetleg mindkettő (Backward and forward). A példánkban most arra voltunk kíváncsiak, hogy kik voltak azok, akik 2005 óta a cikkre hivatkoztak. Ez bármilyen kutatás során hasznos lehet, hiszen jó kis listát ad a továbblépéshez, és hogy meglássuk, milyen tudományos kontextusba is került az adott szöveg az elmúlt évek során.

Példánkban a kép nagyjából így fest, középen felül Sallie A. Marston cikke található:

Ami nagyon klassz ebben a kis alkalmazásban az az, hogy a hivatkozásokat például különböző színnel tudjuk ellátni, illetve választhatunk, hogy milyen felirat jelenjen meg a hivatkozásokból: a hivatkozó szerző neve, esetleg a folyóirat, amiben publikációja megjelent, vagy akár az ország, ahonnan származik. Jelen esetben a színeket eszerint, vagyis a származási ország szerint jelenítettük meg, a feliratok pedig a folyóiratokat takarják.

Na de ami az érdekes:

Sallie A. Marston cikkére 2005 óta 202 hivatkozás történt, 14 különböző ország szerzőitől, 64 folyóiratban. Ha kibontjuk a fenti képet, amelyen már egyébként kivehető a zöld és a piros szín dominanciája, a következőket látjuk:

Zöld színnel jelölte az alkalmazás az USA-ból származó szerzőket, pirossal pedig az Angliából származókat (a program külön kezeli Észak-Írországot, Skóciát és Wales-t). Amit látunk, pedig jól reprezentálja azt, hogy a földrajzban, illetve a társadalomtudományokban általában mennyire látványosan nagy az angolszász dominancia (azon túl is, hogy a hivatkozott cikk maga is angol nyelvű) és ennek köszönhetően egy társadalomtudósnak mennyivel több lehetősége van arra, hogy publikáljon és ha ráadásul ezt még mérjük is, például az impact factor segítségével, akkor ezen lehetőségek, esélyek, illetve feltételek számukra még kedvezőbbek, mint például a kelet-közép-európai geográfusok számára.

Kritikai földrajzosként ennek feloldására megoldásként, lehetőségként szolgálhat az, ha olyan helyeken publikálunk, amelyek ingyenesen elérhetőek - ennek elősegítésére ezért hamarosan jelentkezünk egy válogatással a nyílt elérhetőségű folyóiratokról.

"Az elmúlt jövő" - futurizmus a 20. század elején

A grafikák mellett gyakori volt a fényképek manipulálása, retusálása is. A képeslapok fontos eszközei voltak a városi fejlődés képzeleti földrajzainak, így a haladás és a modernizáció reprezentációjának, létjogosultságának kialakításában a mindennapi kulturális életben, elsősorban a polgárság, a középosztály számára. Nem csekély volt a versengés sem a feltörekvő városok között a reklámarculat és a presztízs megszerzésében. Az USA-ból importált stílus és sablonrepertoár átterjedt Európába is, és kiemelkedően népszerűvé vált Magyarországon. Vajon volt-e összefüggés a magyar központosító és modernizációs politikának a futurisztikus képzelet termelésében? Kik hozták létre, kik és hogyan sokszorosították és terjesztették ezeket a képeket?


Ismétlődő sablonok:

 Győr 100 év múlva

 

Pancsova a jövőben

Schlierbach a jövőben

FOLYT.

Forrás: wangfolyo.blogspot.com

Munkahelyi (ellen)kreativizmus

Savage Chickens