The Birth of Territory könyvének megírása és ingyenesen elérhető anyagok Stuart Eldentől

Én nagyon nagyra tartom Stuart Eldent, egyrészt mert nagyon menő abban, amit csinál, másrészt mert kritikai geográfusként igyekszik minél inkább elérhetővé tenni saját kutatásait, de nemcsak publikációit, hanem előadásait, interjúit is. Ami az első dolgot illeti, Elden a "terület" fogalmának történetével és filozófiájával, politikai földrajzzal, valamint bizonyos nagy elmék, úgy mint pl. Henri Lefebvre, Michel Foucault, Nietzsche, Heidegger gondolatainak földrajzi szemléletű vizsgálatával foglalkozik.

Most legújabban egy óriási vállalkozást zárt le, hiszen már 2000 óta foglalkozott egy könyv megírásával, amelyet 2008-2011 között már intenzíven írt (ennek ugyebár mindig egy zsíros pályázat a kulcsa), és most már az impozánsan vaskos anyag lektorálás alatt áll. A könyv címe The Birth of Territory, és benne eddigi történeti-politikai munkásságának jórészét összegzi, külön rovatot is vezet a könyv egyes fejezeteinek megírásáról és teljes elkészültéről. Tartalmában a "nyugati" világban (görögök, rómaiak, germánok, császárkor, pápaság, reneszánsz, végül az újkori liberális állam gondolatáig koráig jut el) végbemenő eszmetörténeti áttekintés, amely a jogi és politikai gondolkodás alakulása szerint vizsgálja a "terület" fogalmának változását. Szerintem egyébként ez a sajátosság okozhatja Elden megközelítésének a hiányosságait is, hiszen nem világos előttem, ez a "nyugati" narratíva (mi szerint van ilyen, hogy "nyugati"?) mennyiben vágja el a "terület/territórium" univerzális fogalmának szélesebb értelmezései előtt az utat, hogy úgy mondjam egy kanonizált, klasszikus ívet követ, amit a fogalom "megszületésének" esszencialista felütése is diktál. Ugyanígy, hogy mennyiben lesz egy kritikai szál beépítve a "nyugati" gondolkodás sajátosságairól egy ilyen történeti/gondolati ívbe, és mennyiben értelmezhető az Elden által vizsgált "territórium" fogalma konkrétan a "nyugati" koncepciók kialakulásáként, számomra még kérdés marad. Mindenesetre, az elvont filozofálgatástól óckodó "realista-praxisorientált" geográfusok számára is figyelemreméltó lehet, hogy a földrajz egyik legalapvetőbb fogalmának kibontására, történetiségének megértésére vállalkozott egy igencsak mélyen és széleskörűen felkészült kutató.

Ami a másik dolgot illeti, ma is felrakott egy adag szöveget a blogjára, és ezzel tovább kövéredett az általa ingyenesen hozzáférhető tett anyagainak a listája. Ahogyan említettem, nemcsak publikációi, hanem egyéb anyagai, bizonyos előadásainak a hanganyaga, interjúi is fönt vannak. Ezeket mindenképpen érdemes átnézni, ahogyan Elden blogját is érdemes időnként böngészgetni.

Kvantofília és esztétika: az adatok grafikus ábrázolásának művészete a 20. század első felében

Az adatok grafikus ábrázolására rengeteg módszer létezik, és nagyon sok könyv és szoftver is született - és jelenleg is születik - ezekről, tehát mára mondhatni kedvünkre válogathatunk közülük, legtöbbjüket pedig manapság akár "egy-két kattintással" is elővarázsolhat egy félig laikus júzer. Találtam viszont egy rendkívül érdekes posztot a chartporn.org blogon olyan könyvekről, amelyek a számítógépes ábrázolás előtti korból származnak, amikor még kézzel kellett megkomponálni azokat az adatsorokat képszerűsítő műremekeket, amelyektől a megnövelt kifejezőértéket remélték. A könyvek érdekessége, hogy a grafikus ábrázolás kézikönyveiként óriási repertoárt mutatnak be, méghozzá nagyon részletes leírással és kezelési javaslatokkal, és bár jónéhány ismerős módszer akad köztük, mégis van pár igazi kuriózum, elfeledett tintapaca is. Nagyszerű dolog, hogy mindezek az anyagok ingyenesen hozzáférhetőek a neten (a könyvcímek linkjein lehet őket elérni). Ez a sztori azért is nagyon tanulságos, mert bár az 1950-es évektől a számítógépek elterjedésével a "kvantitatív forradalom" szinte minden tudományban, így a földrajzban is a statisztikai és adatábrázolási módszerek rohamos elterjedését és "tömeges" használatát eredményezte, nem szabad elfelejtenünk, hogy ezeknek a módszereknek addigra már óriási hagyománya, kidolgozott módszertana volt. Sokan (pl. itt) emiatt "elfeledett örökségről" is beszélnek az alábbi anyagok kapcsán.

(1.) Az első kézikönyv majdnem egy évszázaddal ezelőttről, 1914-ből származó Graphic Methods for Presenting Facts, Willard Cope Brinton tollából [online lapozgatós verzió]. A szerző igen részletesen ír a jó ábra titkairól, olykor szarkasztikus megjegyzésekkel fűszerezve (pl. itt az első ábránál).

(2.) Brinton 1939-ben az előző kézikönyvét jócskán kibővítve újra kiadta Graphic Presentation címmel (520-oldalas, külön fejezetekkel 59-féle grafikontípusnak), és ebben már egy tényleg elképesztő mennyiségű és diverzitású ábraanyagot hozott össze, amelynek a minősége is meglepően kiemelkedő. Az alábbi képeken kívül érdemes még megnézni a prof. Michael Stoll által bemásolt ábrákból álló galériát is, egyébként Stoll blogjában hasonlóan érdekes dolgok vannak. Hát nem gyönyörűek? :)

A grafikonok elemeinek részletes bemutatása mellett a színhasználatra vonatkozó szabályokra és praktikumokra is szánt figyelmet:

Meglepő módon ekkoriban már háromdimenziós grafikonsorozatokkal is próbálkoztak:

(3.) A következő Calvin Schmid 1954-ben írt, Handbook of Graphic Presentation című kézikönyve, amely sokat foglalkozott a képi elemek helyes elrendezésének kérdésével,  és a rengeteg rajzolási tippet is ad. A rangváltozások bemutatásától a kumulált oszlopdiagramokon át egészen a korszerkezeti diagramig mindenféle összetettebb ábra előkerül benne:

Antipode előadássorozat - videón megnézhető előadások

Az Antipode folyóirat évente két előadót kér fel vitaindító előadások megtartására a folyóirat intellektuális légkörének megfelelő témában. Néhány előadásról videót is felraktak, lehet sasolni! Részletek itt.

Beyond the Neoliberal Zombieland
Jamie Peck, University of British Columbia, Canada
Royal Geographical Society (with IBG), August 2011

Whose Responsibility Is It?
Lynn Staeheli
Association of American Geographers, April 2011

Violence, Borders and Critical Geography
Melissa Wright
Royal Geographical Society (with IBG), September 2010

 

Labor’s Geography: Capital, Violence, Guest Workers, and the Evisceration of Agency in the Post-World War II California Landscape 

Donald Mitchell
Royal Geographical Society (with IBG), September 2009

Dangerous Futures: Speculative Capital, Race and War
Katharyne Mitchell
Association of American Geographers, April 2009

Ingyenes feminista témájú cikkek az Environment and Planning D: Society and Space folyóiratból!

Az Environment and Planning D: Society and Space nem egy ingyenesen elérhető folyóirat (itthon pedig gyakorlatilag alig elérhető!), de a szerkesztők igyekeznek bizonyos időközökre ingyenessé tenni egyes anyagait. Legújabban például Mary Thomas feminista geográfus egy nyitottan letölthető "virtuális tematikus számot" ("virtual theme issue") állított össze a folyóirat 12 archív cikkéből, amelyhez a bevezető szöveget is ő írta. Az inspirációt Rosalyn Deutsche által írt polemikus cikk megjelenésének a 20. évfordulója adta, amelyben David Harvey The Condition of Postmodernity könyvét illette igen erős kritikával. Ennek tiszteletéül, megemlékezvén a korabeli feminista kritikák megjelenésére, a cikkek témája is a feminizmus, a társadalmi nemiség (gender) és a szexualitás kérdései köré lettek összeválogatva. A szerzők között szerepel Doreen Massey, Gillian Rose, Cindi Katz, Geraldine Pratt és mások tanulmányai, köztük Deutsche említett cikke, a "Boys Town" is.

  Rosalyn Deutsche, Doreen Massey, Gillian Rose†, Cindi Katz, Geraldine Pratt

  
Az anyagok elérhetőek a folyóirat honlapján itt. Forrás: Stuart Elden főszerkesztő blogja. 

Az ekkor lezajló változásokról a társadalomföldrajzban lesz hamarosan egy rövid kis beszámoló!

Oxfordi diákokat fogadott be a Yale Egyetem a II. világháború alatt: szolidaritás és/vagy fajnemesítés?

Na, a mult-kor.hu portálon találtam egy érdekes cikket. Oxfordi diákokat fogadott be a Yale Egyetem a II. világháború alatt Angliát sújtó bombázások idején. Azonban történeti kutatások rámutattak arra, hogy ez a szolidáris aktus a fajnemesítés, a kiválóság megőrzésének szándéka mellett történt, amely a brit fiatalokat nem utolsó sorban potenciális vérfrissítésként is tekintette. Kevésbé meglepő a sztori, ha a kor középosztályának és intellektuális elitjének az uralkodó eszméit ismerve helyezzük el, hiszen az eugenika (fajnemesítés v. eugenetika; megnevezője Francis Galton volt) a 20. század első felében az angolszászoknál, főleg az USA-ban a szociáldarwinizmus hatásaként nagyon népszerű volt, és összekapcsolódott a kapitalizmus eszméivel is (a németeknél más volt az elmélet alapja). Ennek sokrétű háttere és előzménye van, így pl. a frenológia (koponyatan), vagy az éghajlati, földrajzi determinizmus (a környezet meghatározza az ember fejlődését), és a biológiához, antropológiához kapcsolódó fajelméletek, evolucionizmus mind hatással voltak rá. Az efféle eszmék (változó kontextusokban) gyakran kapcsolódtak a feltörekvő középosztály gondolkodásához, akik tudományos elméletekkel kívánták legitimálni szimbolikus hatalmukat; az eugenika-hívek házasságtervezésekkel manipulálgattak, és mondhatni egy erős konzervatív-meritokratikusság uralta gondolkodásukat. Erre az örökségre utal az USA esetében a halivudi filmekből is ismert "Harvard-pulcsis" értelmiségi dinasztiák bemutatása. :) A cikkből kiderül, hogy több elme (olykor meglepő figurák, pl. a marxista Russell) is elkötelezett híve volt az eugenikának.

Az átmenekített oxfordi diákok (www.mult-kor.hu)

Disney burkolt üzenetei

9gag

Szerintem ez vicces. Persze a második kép fan art, de a Disney rajzfilmek rasszizmusáról, pontosabban változó, opportunista viselkedéséről lehetne még írni. :)

R.I.P. gigapedia

A SOPA, PIPA, ACTA kapcsán kirobbant kínos ügyek az internetkultúra eddigi működésének, a liberális információmegosztásnak egyfajta válságát okozta. Persze nem mindenki számára, illetve nem mindenki számára egyformán. Mi mindig egy kicsit önérzetesebbek vagyunk, hisz a kelet-közép-európai országok esetében botránysorozatok, Lengyelországban kifejezetten nagy tiltakozások, tüntetések kerekedtek ki a dologból, ugyanis az USA-ból (centrum?) diktált "normák" a lehető legkevésbé vették figyelembe a világ többi részének (periféria?) "életvilágát", a diktálóknak a háttérben nyilvánvalóan meghúzódó piaci érdekeikről és igényeikről nem is beszélve. Judge Dredd megzavarta a zavarost, és a harc most is folytatódik (elég, ha csak az Anonymous hackercsoportra gondolunk), de már az első "legális" támadások az internetes utópia lángbaorulását idézték a szemem elé, mely ellen hasztalan védekeztek a szabad net felkent paladinjai, mint pl. a Google, a YouTube, a Wikipedia. Elsőként bizonyos fájlmegosztók hullottak el (megaupload), aztán következett a többi. A kalózkodás kérdése most a purgatórium küszöbén áll, ám a szabályozó eljárásokra árnyékot vet az eljárások módja is. Nade minderről olvashattok bőven az egyre inkább tervszerűen szabályozott neten. Lehet ez egy új korszak kezdete (vagy vége), ahol legalább a téma és a probléma jobban a felszínre kerül, és a fokozódó nyilvánossággal egyeztetésre kerülhet sor, vagy csak a hatalmi viszonyok újra-(vissza)rendeződése, de ezt talán már Yoda mester sem tudja.

“The dark side clouds everything. Impossible to see the future is.”

A "szegények könyvtárának" tartott gigapedia (legutóbbi címén: library.nu) immár egy hete leállt, holott a "nyugathoz" képest igencsak hátrányos helyzetű magyar egyetemisták egyik legfőbb mentsvárának számíthatott. Van azonban néhány alternatíva, amely igen jól működik:

http://en.bookfi.org/ 

http://gen.lib.rus.ec/

R.I.P. gigapedia! :,(

Mit mutatnak a hivatkozási térképek?

A hétkezdésre egy rövid, ám látványos bejegyzést tartogattunk.

Aki még nem ismerné, annak számára érdekes lesz a Web of knowledge hivatkozási térképeinek böngészése. A keresőbe írjuk be a megfelelő kulcsszavakat (szerző, cím, kiadás éve, stb.) és a találati listában megjelenő cikkre rábökve nyissuk meg az ott található link segítségével annak hivatkozási térképét (Citation map)

Példaként Sallie A. Marston 2005-ös, "Human geography without scale" című, a TRANSACTIONS OF THE INSTITUTE OF BRITISH GEOGRAPHERS c. folyóiratban megjelent cikkét használtuk.

A hivatkozási térkép generálásakor választhatunk, hogy a cikkünk által hivatkozott irodalom is megjelenjen a térképen (Backward only) vagy csak azok, akik a kiválasztott cikket hivatkozzák (Forward only), esetleg mindkettő (Backward and forward). A példánkban most arra voltunk kíváncsiak, hogy kik voltak azok, akik 2005 óta a cikkre hivatkoztak. Ez bármilyen kutatás során hasznos lehet, hiszen jó kis listát ad a továbblépéshez, és hogy meglássuk, milyen tudományos kontextusba is került az adott szöveg az elmúlt évek során.

Példánkban a kép nagyjából így fest, középen felül Sallie A. Marston cikke található:

Ami nagyon klassz ebben a kis alkalmazásban az az, hogy a hivatkozásokat például különböző színnel tudjuk ellátni, illetve választhatunk, hogy milyen felirat jelenjen meg a hivatkozásokból: a hivatkozó szerző neve, esetleg a folyóirat, amiben publikációja megjelent, vagy akár az ország, ahonnan származik. Jelen esetben a színeket eszerint, vagyis a származási ország szerint jelenítettük meg, a feliratok pedig a folyóiratokat takarják.

Na de ami az érdekes:

Sallie A. Marston cikkére 2005 óta 202 hivatkozás történt, 14 különböző ország szerzőitől, 64 folyóiratban. Ha kibontjuk a fenti képet, amelyen már egyébként kivehető a zöld és a piros szín dominanciája, a következőket látjuk:

Zöld színnel jelölte az alkalmazás az USA-ból származó szerzőket, pirossal pedig az Angliából származókat (a program külön kezeli Észak-Írországot, Skóciát és Wales-t). Amit látunk, pedig jól reprezentálja azt, hogy a földrajzban, illetve a társadalomtudományokban általában mennyire látványosan nagy az angolszász dominancia (azon túl is, hogy a hivatkozott cikk maga is angol nyelvű) és ennek köszönhetően egy társadalomtudósnak mennyivel több lehetősége van arra, hogy publikáljon és ha ráadásul ezt még mérjük is, például az impact factor segítségével, akkor ezen lehetőségek, esélyek, illetve feltételek számukra még kedvezőbbek, mint például a kelet-közép-európai geográfusok számára.

Kritikai földrajzosként ennek feloldására megoldásként, lehetőségként szolgálhat az, ha olyan helyeken publikálunk, amelyek ingyenesen elérhetőek - ennek elősegítésére ezért hamarosan jelentkezünk egy válogatással a nyílt elérhetőségű folyóiratokról.

"Az elmúlt jövő" - futurizmus a 20. század elején

A grafikák mellett gyakori volt a fényképek manipulálása, retusálása is. A képeslapok fontos eszközei voltak a városi fejlődés képzeleti földrajzainak, így a haladás és a modernizáció reprezentációjának, létjogosultságának kialakításában a mindennapi kulturális életben, elsősorban a polgárság, a középosztály számára. Nem csekély volt a versengés sem a feltörekvő városok között a reklámarculat és a presztízs megszerzésében. Az USA-ból importált stílus és sablonrepertoár átterjedt Európába is, és kiemelkedően népszerűvé vált Magyarországon. Vajon volt-e összefüggés a magyar központosító és modernizációs politikának a futurisztikus képzelet termelésében? Kik hozták létre, kik és hogyan sokszorosították és terjesztették ezeket a képeket?


Ismétlődő sablonok:

 Győr 100 év múlva

 

Pancsova a jövőben

Schlierbach a jövőben

FOLYT.

Forrás: wangfolyo.blogspot.com

Munkahelyi (ellen)kreativizmus

Savage Chickens