Bina Agarwal Manchesterben

Egy hete Bina Agarwal indiai közgazdászprofesszor tartott vendégelőadást az egyik (Environment and Development) kurzusomon. Az előadó a decentralizált környezetgazdálkodás lehetőségeiről és előnyeiről beszélt indiai példák alkalmazásával, és rámutatott a téma gender vonatkozására is (pl. milyen érdekkülönbségek figyelhetőek meg a két nem között a közösségi területekkel kapcsolatban).

A két domináns modell (decentralizált és centralizált) hívei között komoly viták vannak (pl. a neo-malthusiánus Garrett Hardin The Tragedy of Commons című munkája vs. Elinor Ostrom közgazdasági Nobel-díjas kutató írásai), ráadásul mindkét rendszer működésére egyaránt vannak sikeres és negatív példák. Amíg Dél-Ázsiában a decentralizált környezetgazdálkodás jól működik, ugyanez a módszer Haitiban súlyos környezeti károkat okozott. Ezzel szemben a karib-térség egykori katonai diktatúráiban létrejött centralizált környezetirányítási rendszerek – a környezet védelme szempontjából – jól működtek. Vajon milyen tényezők szükségesek, hogy egy-egy módszer jól működjön, és milyen okai vannak, hogy egyes országokban sikeresen működő környezetgazdálkodási rendszerek a világ más részein eredménytelenek?

"A Pruitt Igoe mítosz" vetítése az Építészeti filmklubban

Aki még éppen ráér, holnap 19:00-kor a Frisco söröző-kávézóban vetítik az Építészeti filmklub keretében "A Pruitt Igoe mítosz" című dokumentumfilmet. Ez a film már harmadik a sorban, a szabad vetítéseket pedig  kéthetente, szerdánként tartják a Kortárs Építészeti Központ, a Társadalomelméleti Kollégium és az Építész Szakkollégium szervezésében. Ha valaki lemaradt volna a tavaszi Budapesti Építészeti Filmnapokon vetített filmekről, annak itt a lehetőség bepótolni ezt egy kötetlen filmezés formájában!

Pályázási és munkaszervezési tanácsok

Találtam valakinél egy hasznos (angol nyelvű) segédletet, amely az akadémiai vagy kutatói szférában folytatott kapcsolatépítés, állásra jelentkezés, ösztöndíjra pályázás, publikációírás, összességében pedig egy hatékony munkarend kialakítása terén ad hasznos tanácsokat.

A hulladék-újrahasznosítás ellentmondásai

Körülbelül két hete jelent meg egy rövidhír a svédországi hulladékimporttal kapcsolatban, erről a blogon is olvashattunk. Bár elsőre talán furcsának mondható a folyamat (a világ egyik leginkább ’fenntarthatónak’ mondható országa hulladékot importál, hogy azt elégethesse), a ’mainstream environmentalism’ ezt a hulladékkezelési módszert is az újrahasznosítás kategóriájába sorolja. Az újrahasznosítás ellentmondásairól (az általános kritika és az alternatívák hiányáról) nemrég olvastam egy érdekes cikket. A főleg Max Liboiron (a New Yorki Egyetem PhD hallgatója) által szerkesztett blogot nemcsak a hulladék témája, hanem többek között az egyéb környezetpolitikai kérdések, a fogyasztói társadalom és a társadalomtörténet iránt érdeklődők figyelmébe is ajánlom.

Harvey a társadalmi mozgalmakról és a közösségi terek problémájáról

Egy korábbi bejegyzésben már említettem Harvey legújabb (korábbi munkáit továbbgondoló) könyvét, a Rebel Cities-t, amely a legutóbbi években kibontakozó, globális léptékű társadalmi mozgalmakról és azok lehetőségeiről, a "közterek" (mint közösségi terek) hiányának problémájáról szól, amely a "városhoz való jog" gondolatának alapját képezi. Erről a könyvéről, projektjéről, a témáról általában beszél az alábbi videókban, az első a baloldali Democracy Now! hírműsorban adott interjúja, a második pedig a London School of Economics-ban megtartott - hosszabb - előadása.

Időfegyelem és munka

Hát igen, a határidőkkel (túl) gyakran meggyűlik a bajom. Na de kinek nem? Harvey pl. a következő sztorit meséli erről (4:02-től), amikor Marx hírös könyve alapján a kapitalizmus rendszere révén társadalmilag konstruált munkaidőről beszél, és arra reflektál, hogy hogyan osztották nekik az észt harvardi vendégprofesszorok az "időfegyelem" szigorú betartatásáról a Johns Hopkins-nál:

"Kedves Herr Dr. Professzor, felkeltette a figyelmünket, hogy immár 6 hónapos késésben van az 'A tőke' kéziratával. Amennyiben nem kapjuk meg a szöveget a következő 6 hónapban, kénytelenek leszünk valaki mást megbízni a megírásával." (levél Marxhoz a lipcsei kiadójától)

Posztszocializmus és posztkolonializmus: a moszkvai afrikai bevándorlók

Találtam egy baromi érdekes (2009-es) cikket, amely a posztszocialista és a posztkolonialista problémaköröket hozza össze az oroszországi, konkrétabban Moszkvában letelepedő afrikai bevándorlók vizsgálatán keresztül. Izgi mi? Itt az absztrakt:

"While Western Europe has a long history of facing and studying the issues of immigration, this phenomenon is still recent for the ex-socialist states and has not been studied sufficiently yet. At the same time, the ‘closed’ nature of the socialist societies, the difficulties of the ‘tran-sitional period’ of the 1990s predetermine the problems in communication between the mi-grants and the population majority, the specific features of the forming diasporas and of their probable position in the receiving societies. The study of African migrants in Russia (particu-larly, in Moscow) recently launched by the present authors consists of two interrelated parts: the sociocultural adaptation of migrants from Africa in Russia on the one hand, and the way they are perceived in Russia on the other. One of the key-points of the study is the formation or non-formation of diasporas as network communities, as a means of both more successful adaptation and identity support."