Jelentkezési határidő: 2012. december 21.
Programfüzet január 28-tól lesz elérhető!
(Facebook esemény itt.)
Részletes program:
péntek
13:00 HORVÁTH LÁSZLÓ megnyitója
13:10 TATÁR GYÖRGY: Fordítás Bábelben (13:50 – vita)
14:10 szünet
14:20 Nyelvünkben hordozott kultúra és társadalmi kultúra (szekcióvezető: ANGYALOSI GERGELY)
14:20 PEREMICZKY SZILVIA: Perdimos también Espanya – Al-Andalusztól Szalonikiig: a spanyol zsidó kultúra transzformációi (plenáris előadás; 15:00 – vita)
15:20 szünet
15:30 BRANCZEIZ ANNA: Világunk határain innen, országunk határain túl – Radnóti recepciója angol nyelvterületen (15:50 – vita)
16:00 MAJOR ÁGNES: Géza Csáth: Muttermord (16:20 – vita)
16:30 BARNA LÁSZLÓ: Az interkulturális distancia megőrzése a fordításban: „Szabó Lőrinc Werthere” (16:50 – vita)
17:00 szünet
17:10 SZARVAS MELINDA: Nyelven innen, kultúrán túl (17:30 – vita)
17:40 PATÓCS LÁSZLÓ: A peremlét kultúrája – A kultúra mint a kívülállás diskurzusa Végel László prózájában (18:00 – vita)
18:10 VÁSÁRHELYI ÁGNES: „Undergroundban megtartani a hardcore-t, az maga a hardcore.” – Underground és mainstream a magyar hardcore punkban (18:30 – vita)
18:40 KIS KATALIN: Anti-Homophobia and Americanisation on the Contemporary Hungarian Telecinematic Screen as Exemplified by Attila Till’s Panic (2008) (19:00 – vita)
19:10 MAKAI PÉTER KRISTÓF: Travelling Without a Compass: Autism in Interaction in The Language of Others (19:30 – vita)
19:40 állófogadás
szombat
10:00 Nyelv és igazság (szekcióvezető: BÁRÁNY TIBOR)
10:00 LAKI JÁNOS: A tudományos tudás makroszociológiai kontextusa (plenáris előadás; 10:40 – vita)
11:00 szünet
11:10 KAPELNER ZSOLT: Lefordíthatatlan nyelvek, megérthetetlen kultúrák (11:30 – vita)
11:40 RONKAY MARGIT: Állítások mint hallgatólagos tudás – Nyelv, igazság és valóság kapcsolata Polányi Mihály filozófiájában (12:00 – vita)
12:10 PÉTER MÓNIKA: A megértés nyelvisége – A filozófiai hermeneutika nyelvszemlélete (12:30 – vita)
12:40 SÓS CSABA: A dekonstrukció peremvidékein – A metafizikai érintettségre vonatkozó kérdés Derrida és de Man esetében (13:00 – vita)
13:10 ebédszünet
14:10 Nyelv és kultúra (szekcióvezető: TÁTRAI SZILÁRD)
14:10 NÁDASDY ÁDÁM: Miért vonakodik a nyelvész? (plenáris előadás; 14:50 – vita)
15:10 szünet
15:20 CSUDAY CSABA: Fantasztikus irodalom: kalandok a megismerés határmezsgyéin (plenáris előadás; 16:00 – vita)
16:20 SÁGI ATTILA: Nyugati eredetű jövevényszavak a japán nyelvben (16:40 – vita)
16:50 SZANYI ILDIKÓ: A „centrum” és a „periféria” – azaz a német nyelv és a déli svájci nyelvjárások – viszonya a globalizáció korában (17:10 – vita)
17:20 szünet
17:30 NAGY KATALIN: A globalizálódó elmeteória (17:50 – vita)
18:00 NÉMETH DÁNIEL: Szerepnyelvek (18:20 – vita)
18:30 LAMÁR ERZSÉBER: Szavak és határok – az idegenség tapasztalata Derridánál (18:50 – vita)
19:10 állófogadás
vasárnap
10:00 Globális és lokális politika (szekcióvezető: MIKLÓSI ZOTLÁN)
10:00 DR. SALÁT GERGELY: Kína – civilizáció, nemzetállam, birodalom? (plenáris előadás; 10:40 – vita)
11:00 szünet
11:10 BALLA PÉTER: Polonizációs törekvések a Rzeczpospolitában (11:30 – vita)
11:40 BISZTRAI MÁRTON: Balról jobbra: a kufijja rögös útja (12:00 – vita)
12:10 KISS MÁTÉ: (12:30 – vita)
12:40 SÁRVÁRI BALÁZS: (13:00 – vita)
13:10 ebédszünet
14:10 Kultúra és történelem (szekcióvezető: ERDÉLYI ÁGNES)
14:10 GYÁNI GÁBOR: A történetírás mint kultúratudomány (plenáris előadás; 14:50 – vita)
15:10 szünet
15:20 SMRZ ÁDÁM: A prisca theologia és az egyetemes történelem eszméje (15:40 – vita)
15:50 TÁNCZOS PÉTER: A történeti tipológia lehetősége a koraromantikában (16:10 – vita)
16:20 HORNYÁK PÉTER ISTVÁN: Generáció a fogalomtörténet mérlegén (16:40 – vita)
16:50 szünet
17:00 SÁR ESZTER: Kapitalizmus mint evilági aszkézis – Max Weber a kultúra és a vallás történelemformáló szerepéről (17:20 – vita)
17:30 KOVÁCS CS. TAMÁS: Mai magyar antiszemitizmus: történeti vagy kulturális kód? (Töprengések egy fiatalok körében 2011-ben végzett kérdőíves mikrofelmérés kapcsán.) (17:50 – vita)
18:00 VINCZE GABRIELLA: „Ez már túlmutat a pajtán…” – a történelem aktualizálhatóságának és felhasználhatóságának kérdése a Jedwabne-vita kapcsán (18:200 – vita)
18:30 szünet
18:40 VÁRNAI ANDRÁS: (19:20 – vita)
19:40 állófogadás
---
Egyetemes lett-e a nyugati kultúra jelentősége azáltal, hogy sajátos, kapitalista munkaszervezési formája teret hódított a második és a harmadik világban is? Max Weber a Protestáns etikához írott előszóban még így fogalmazott: „a kultúra valamiféle egyetemes története” szempontjából a Nyugat „egyetemes jelentőségű és érvényű fejlődés irányába hatott” miután racionális munkaszervezésével létrehozta a bürokráciát és a kapitalizmust. Megállja-e azonban a helyét Weber gondolata ma is? Vannak-e még napjainkban egyetemes jelentőségű és érvényességű elképzelések, vagy csupán egymással versengő narratívák léteznek?
A kultúra eredete és tárgya is az ember, vagyis ha van fogalom, amely általános érvényűségre tarthat számot, akkor ez az. Mégis ha megpróbáljuk közelebbről meghatározni, jelentései hidrafejek módjára szaporodni kezdenek. Napjainkat globalizáció és lokalizáció egyaránt jellemzi: a kommunikációs eszközök egyfelől lehetőséget teremtenek arra, hogy a Föld különböző részein élő emberek diskurzust folytassanak, másfelől az egyre táguló és gyorsuló világ kihívásaira sok helyen a mikroközösségek tudatos izolálódása, és a lokális kultúra eredetéhez való visszatérés kísérlete a válasz. A multikulturalizmus és az identitáspolitikák összecsapása és válsága nyomán egyre aktuálisabbak a kultúra mibenlétére vonatkozó kérdések.
Wittgenstein szerint egy nyelvet megtanulni annyi, mint elsajátítani egy életformát. Úgy tűnik, hogy az életformák történelmi meghatározottsága ma is döntő szerepet játszik az egyes kultúrákban, az elmúlt ötven év fokozódó gazdasági egymásrautaltsága mégis egyre inkább fellazítja az önálló kultúrák határait. Világpolgárok lettünk-e ezáltal vagy megmaradtunk nyelvünkben hordozott kultúránk letéteményeseinek?
BA-, MA-, illetve PhD-képzésben résztvevő hallgatók jelentkezését várjuk az alábbi szekciók valamelyikében:
• Nyelv és kultúra (szekcióvezető: Tátrai Szilárd, plenáris előadó: Nádasdy Ádám)
Hogyan hatnak egymásra nyelvek és kultúrák a globalizálódó világban? Mennyiben új jelenség a globalizáció? Lezajlott-e már hasonló folyamat a történelemben? Milyen nyelvelméleti kérdéseket vet fel ez a jelenség? Hogyan közelíthető meg mindez az antropológia és a kultúratudomány kontextusában? Milyen a viszony „centrum és periféria” között? Párbeszéd vagy nyelvi/kulturális imperializmus jellemzi inkább korunkat?
• Globális és lokális politika (szekcióvezető: Miklósi Zoltán, plenáris előadó: Salát Gergely)
Milyen szerepe volt nyelvnek és kultúrának a nemzeti és nemzetközi politikában egykor és most? Mi a különbség globális, nagyhatalmi és birodalmi politika között? Milyen nyelvi és kulturális hatások érvényesülnek a globális politikában (Occupy mozgalom, Arab tavasz, Kony stb.)? Értelmezhető-e a nemzeti kultúra a nemzetállamok kora után? Mi az összefüggés nyelvi, kulturális és politikai identitás között?
• Nyelv és igazság (szekcióvezető: Bárány Tibor, plenáris előadó: Laki János)
Mi a különböző tudományok viszonya a nyelvhez? Létezhet-e egységes tudományos nyelv? Mennyiben nemzetközi a tudomány ma és mennyiben volt az korábban? Igazi alternatívái-e a nyugati természettudományoknak az „alternatív tudományok”? Mi a viszonya a tudomány nyelvének a kultúra nyelvéhez? Vannak-e „lefordíthatatlan” filozófusok és „lefordíthatatlan” filozófiák? Létezhet-e nyelv- és kultúrafüggetlen igazság?
• Kultúra és történelem (szekcióvezető: Erdélyi Ágnes, plenáris előadó: Gyáni Gábor)
Egyetemes-e a történelem, vagy csak helyi történetek léteznek? Hogyan viszonyul a történeti emlékezet a nyelvek és kultúrák sokféleségéhez? Történetileg meghatározott kultúrákról vagy kulturálisan meghatározott történetekről beszélhetünk? Mennyiben határozza meg kultúránk a történelemről alkotott elképzelésünket, és mennyiben a történelem a kultúránkat? Létezhet-e a kultúrától független történelmi emlékezet?
• Nyelvünkben hordozott kultúra és társadalmi kultúra (szekcióvezető: Angyalosi Gergely, plenáris előadó: Peremiczky Szilvia)
Hogyan értelmezzük a kulturális terek jelentőségét: lehet-e hegemón és alárendelt kultúráról beszélni? Mennyiben meghatározók a társadalmi nemek, milyen szerepet játszik a nyelv az interszekcionalitásban? Milyen jelentőséggel bír egy műalkotás befogadása szempontjából kulturális kontextusa? Léteznek-e néma, a mainstream számára láthatatlan kultúrák? Mennyiben határozza meg a nyelv és a kultúra a(z akár irodalmi, akár művészeti, akár történelmi) kánonképzés gyakorlatát? Képes-e párbeszédre az eltérő nyelvű és kultúrájú, ugyanakkor egységesülő piacú művészet? Egységes szférát alkotnak-e az emberi szellem termékei?
A nyitóelőadást Tatár György, a záróelőadást Várnai András tartja.
Az előadások nyelve magyar vagy angol, hossza 20 perc, amelyet 10 perc vita követ. Az 1000-1500 leütés terjedelmű absztraktokat a szekció megjelölésével az vilagunkhatarai@gmail.com címre várjuk. Kérdéseitekre ugyanezen a címen szívesen válaszolunk. A jelentkezések elbírálásáról legkésőbb 2013. január 18-ig értesítjük a jelentkezőket. Szállást a Collegium épületében 3.000 Ft/éj áron biztosítunk.
Az előadások írott változatából válogatás jelenik meg a konferenciakötetben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése