Mit mutatnak a hivatkozási térképek?

A hétkezdésre egy rövid, ám látványos bejegyzést tartogattunk.

Aki még nem ismerné, annak számára érdekes lesz a Web of knowledge hivatkozási térképeinek böngészése. A keresőbe írjuk be a megfelelő kulcsszavakat (szerző, cím, kiadás éve, stb.) és a találati listában megjelenő cikkre rábökve nyissuk meg az ott található link segítségével annak hivatkozási térképét (Citation map)

Példaként Sallie A. Marston 2005-ös, "Human geography without scale" című, a TRANSACTIONS OF THE INSTITUTE OF BRITISH GEOGRAPHERS c. folyóiratban megjelent cikkét használtuk.

A hivatkozási térkép generálásakor választhatunk, hogy a cikkünk által hivatkozott irodalom is megjelenjen a térképen (Backward only) vagy csak azok, akik a kiválasztott cikket hivatkozzák (Forward only), esetleg mindkettő (Backward and forward). A példánkban most arra voltunk kíváncsiak, hogy kik voltak azok, akik 2005 óta a cikkre hivatkoztak. Ez bármilyen kutatás során hasznos lehet, hiszen jó kis listát ad a továbblépéshez, és hogy meglássuk, milyen tudományos kontextusba is került az adott szöveg az elmúlt évek során.

Példánkban a kép nagyjából így fest, középen felül Sallie A. Marston cikke található:

Ami nagyon klassz ebben a kis alkalmazásban az az, hogy a hivatkozásokat például különböző színnel tudjuk ellátni, illetve választhatunk, hogy milyen felirat jelenjen meg a hivatkozásokból: a hivatkozó szerző neve, esetleg a folyóirat, amiben publikációja megjelent, vagy akár az ország, ahonnan származik. Jelen esetben a színeket eszerint, vagyis a származási ország szerint jelenítettük meg, a feliratok pedig a folyóiratokat takarják.

Na de ami az érdekes:

Sallie A. Marston cikkére 2005 óta 202 hivatkozás történt, 14 különböző ország szerzőitől, 64 folyóiratban. Ha kibontjuk a fenti képet, amelyen már egyébként kivehető a zöld és a piros szín dominanciája, a következőket látjuk:

Zöld színnel jelölte az alkalmazás az USA-ból származó szerzőket, pirossal pedig az Angliából származókat (a program külön kezeli Észak-Írországot, Skóciát és Wales-t). Amit látunk, pedig jól reprezentálja azt, hogy a földrajzban, illetve a társadalomtudományokban általában mennyire látványosan nagy az angolszász dominancia (azon túl is, hogy a hivatkozott cikk maga is angol nyelvű) és ennek köszönhetően egy társadalomtudósnak mennyivel több lehetősége van arra, hogy publikáljon és ha ráadásul ezt még mérjük is, például az impact factor segítségével, akkor ezen lehetőségek, esélyek, illetve feltételek számukra még kedvezőbbek, mint például a kelet-közép-európai geográfusok számára.

Kritikai földrajzosként ennek feloldására megoldásként, lehetőségként szolgálhat az, ha olyan helyeken publikálunk, amelyek ingyenesen elérhetőek - ennek elősegítésére ezért hamarosan jelentkezünk egy válogatással a nyílt elérhetőségű folyóiratokról.